Világ életemben hűséges voltam a partnereimhez, bár sohasem értettem, miért fontos ez. Gyerekkorom óta nem fér a fejembe, miért kéne féltékenynek lennem és miért kéne úgy érezzem, hogy összeomlott a világ csak azért, mert aki szeret engem, más iránt is gyengéden érez
Életem egyik legfontosabb pillanataként emlékszem arra a ráeszmélésre, amikor megtudtam, mi az a poliamoria. Hirtelen minden a helyére került. Nem kellett többé "hibásnak" éreznek magam azért, mert hamisnak tűntek számomra a társadalom számára megkérdőjelezhetetlen igazságok - és egy hosszú, küzdelmes utazás vette kezdetét.
Azért kezdtem bele a kutatásba és ennek az oldalnak az írásába, hogy segítsek másoknak, akik ugyanabban a kényelmetlen helyzetben vannak, amiben én is voltam évekkel ezelőtt. Azoknak, akik tisztességesek, etikusak szeretnének maradni, de akiket mégis megfojt a monogámia.
Őszintén szólva kicsit az évekkel ezelőtti önmagam számára is írom ezeket a sorokat. El sem tudom mondani, mennyire örültem volna egy ilyen iránytűnek utazásom kezdetén az etikus non-monogámia felfedezetlen, vadregényes tájain.
Talán elkerülhettem volna párat azokból a fájdalmas hibákból is, amelyekbe pont a tapasztalatlanság miatt ugyanúgy belecsúsztam, mint a legtöbben mások is. Remélem, neked már nem kell ezeket megtapasztalnod!
