Tegyük tisztába: mi (és mi nem) a poliamoria?

A világon három féle ember van. Az egyik, aki amikor meghallja a szót “poliamoria”, olyanra gondol, amit a szó nem jelent. A másik, aki arra használja a poliamoria kifejezést, amire nem kéne. És a harmadik, akire az előző kettő miatt furcsán néznek. Mivel a poliamoria egyre gyakrabban fordul elő a médiában, a filmekben, és garantálom, hogy a jövőben még gyakrabban fogsz vele cikkekben, beszélgetésekben találkozni, itt az ideje, hogy rendet tegyünk a fejekben!

Tartalom

  1. A poliamoria nem szexuális kicsapongást jelent
  2. A poliamoria és a poligámia távolól sem ugyanaz
  3. Egy poliamor kapcsolat nem felszínesebb, mint egy monogám
  4. A megcsalás nem poliamoria
  5. A swinger és az egyéjszakás partnerek keresése nem poliamoria
  6. Aki képtelen az elköteleződésre, ettől még nem poliamor
  7. Összefoglalás

1. A poliamoria nem szexuális kicsapongást jelent

Sőt, nem ritka, hogy egy poliamor embernek kevesebb szexuális kapcsolata legyen, mint a magát monogámnak valló kortársainak. Hogy ez hogyan lehetséges? Csak nézzük meg, szó szerint mit jelent maga a kifejezés: a szót Morning Glory Zell-Ravenheart alkotta 1990-ben a görög “poli” (több) és a latin “amor” (szeretet) szavak összetételéből. Magyarul többszerelműségnek is szokás hívni, azaz

a poliamoriának nem a szexualitás az alapja!

Sokak első asszociációjával szemben a poliamoria – filozófia. Egy világlátás, élethez való hozzáállás, egy tan, amelynek legfőbb üzenete, hogy lehetséges egyszerre több embert teljes szívvel szeretni, lehetséges párhuzamos érzelmi kapcsolatokat úgy kialakítani, hogy az etikus legyen, és minden érintett fél épülésére szolgáljon.

Hogy a poliamoria mennyire nem (csak) a szexualitásról szól, arra igen fontos példa az aszexuális poliamor emberek esete, akik egyáltalán nem is szeretnének szexuális kapcsolatot létesíteni a partnereikkel, vagy a platonikus kapcsolódások esete, amikor két, egyébként szexuálisan “aktív” személy között egyszerűen nincs meg a fizikai vonzalom, de érzelmileg ettől függetlenül közel tudnak kerülni egymáshoz.

A szexualitás pontosan annyira része egy poliamor kapcsolatnak, mint amennyire a része lenne egy monogám kapcsolatnak. Viszont mivel a poliamor emberek nyílt kártyákkal játszanak, amit sokan nem tudnak/akarnak elfogadni, és mert meglehetősen magasra teszik a lécet az érzelmi érettség kérdésében, gyakran még akár kevesebb (de minőségibb) kapcsolatot is létesíthetnek, mint a magukat monogámnak valló, “virágról virágra szálló” kortársaik.

Nem, Tamás nem érti.
(Egyébként rövid o-val írjuk a poliamort, mert a latin szerelem szóból ered.)

2. A poliamoria és a poligámia távolól sem ugyanaz

A két szó hasonlósága megtévesztő lehet, de a két fogalomnak semmi köze egymáshoz. A poligámia a házasság egy típusa (tehát “intézmény”), definíció szerint az a családi forma, melyben a férj több feleséggel (poligínia), vagy a feleség több férjjel (poliandria) rendelkezik. A köznyelvben túlnyomó többségében a többnejűséget értik alatta, amely végképp különbözik a poliamoriától, hiszen ebben a nők gyakran alávetett helyzetűek, a kapcsolat zárt, szó sem lehet arról, hogy például a feleségek további férfiakhoz kapcsolódjanak, gyakran meghatározó eleme a vallás (pl.: a muszlim vagy a mormon közösségek esetén) és a legtöbb nyugati országban tiltott.

A poliamoria ezzel szemben teljes mértékben egalitariánus, azaz egyenlőség-elvű: a férfi és a nő pontosan ugyanannyit tehet meg a kapcsolatban. Léteznek zárt poliamorikus kapcsolatok, amikor három vagy több ember úgy dönt, hogy nem fog további kapcsolódásokat létrehozni – ezeket polifidelity kapcsolatoknak nevezik – de ez kizárólag minden fél szabad és teljes beleegyezésével történhet meg. A poliamoria nem kapcsolódik semmilyen valláshoz (azzal együtt, hogy semelyik vallás sem tiltja), és természetesen nincsen tövényi akadálya sem.

A hosszú távú, akár élethosszig tartó kapcsolódások miatt persze érdemes volna felülvizsgálni a törvényhozóknak is a poligámiával kapcsolatos tiltásaikat, hiszen egy hosszú évek óta etikus, egyetértésen alapuló kapcsolatban élő triád (hármas- ) vagy quad (négyes kapcsolódás) törvényi elismerése semmilyen társadalmi veszélyt nem hordozna magában – ellenben rengeteget jelentene a kapcsolódás tagjai és gyerekeik számára.

3. Egy poliamor kapcsolat nem felszínesebb, mint egy monogám

Különös, hogy úgy is tartja magát a szeretet oszthatatlanságának mítosza, hogy például a barátaink közül nem kell választanunk egyet, de még gyerekünk is lehet több anélkül, hogy bárki megkérdőjelezné az irántuk érzett szülői érzelmeinket. Számtalan példát tudnánk sorolni a hétköznapokból, amikor egy személyt nem ítél el a társadalom azért, mert megosztja a szeretetét például két háziállat között és senki sem csóválja ezt látván a fejét: “márpedig csak egyet szerethetsz igazán!

Ha ezek a példák bizonyítják a szeretet oszthatóságának tényét, és azt hogy egy embernek nem csak “bizonyos mennyiségű szeretetet áll rendelkezésre a szívében“, hanem több embert, lényt, dolgot is képes lehet egyszerre ugyanolyan erővel és örömmel szeretni – miből gondolnánk, hogy ez ne lenne igaz a párkapcsolatokra?

Természetesen különböző kapcsolatokban a szeretet is különböző módokon nyilvánul meg, és például egy baráti kapcsolathoz képest más problémákon kell felülemelkednie annak, aki párkapcsolatban szeretne többet szeretni, de ennek a módja – legalábbis a poliamoria filozófiája szerint – tanulható. És tanulandó is, ezért egy jól működő többszerelmű kapcsolat rengeteg belső munkát, és a kapcsolatot érintő munkát is igényel.

*

Idáig tehát beszéltünk azokról a tévhitekről, amelyeket a bevezetőben említett “első csoport” tévesen szokott gondolni a poliamoria szó hallatán. Most nézzük meg, mi a helyzet a második csoporttal, akik olyanra használják a kifejezést, amire nem kéne…

4. A megcsalás nem poliamoria

A többszerelműség az etikus vagy egyetértésen alapuló nonmonogám kapcsolati formák körébe tartozik – és ebből az etikus / egyetértésen alapuló pontosan ugyanannyira hangsúlyos, mint a nonmonogám. A poliamoria nem engedi meg, hogy bármi a többi fél tudtán kívül, nem, hogy akarata ellenére, de akár csak beleegyezése nélkül történjen.

A megcsalás etikátlan, erkölcstelen és mindennel ellenkezik, amit a poliamoria tanít.

Éppen ezért rendkívül zavaró, amikor valaki kontextusán kívül, az erkölcsi és etikai szempontok figyelmen kívül hagyásával nevezi magát poliamornak – és ezzel egy olyan filozófiát járat le, amelyet jó eséllyel nem is ismer.

5. A swinger és az egyéjszakás partnerek keresése nem poliamoria

Egy poliamor személy vagy pár (vagy triád, vagy quad, vagy…) természetesen kereshet egyéjszakás kapcsolatot vagy vehet részt swingerezésben – ahogyan valaki tarthatja magát monogámnak is attól, hogy kísérletezik ilyennekel. De amikor valaki a másik embernek csak a testére kíváncsi a lelke “nélkül”, az nem nevezheti magát – vagy az aktuális gyakorlatát – poliamornak.

Borzasztóan zavaró, amikor társkeresőkön a kifejezetten alkalmi kapcsolatokat kereső tagok hívják magukat poliamornak. Nincsen ezzel sem semmi baj – nincsen semmilyen szexuális gyakorlattal semmi baj -, ameddig két beleegyezni képes felnőtt között egyetértéssel történik, de ettől még ne keverjük a szezont a fazonnal.

6. Aki képtelen az elköteleződésre, ettől még nem poliamor

Sokat szoktuk hallani, hogy a poliamoria azoknak való, akik képtelenek lehorgonyozni valaki mellett. Ezzel szemben ennek pont az ellenkezője érvényes: a poliamor kapcsolatokban minden fél felé felelősséget kell vállalnunk.

A szeretet mindig elköteleződést is jelent: külső és belső elvárást a kommunikációra, az igazmondásra, a másik igényeinek figyelembe vételére, a másik iránti odadásra. A poliamoria nem lehet egy olcsó kifogás, egy szabadkártya, amelynek használatával valaki menekülni próbál az elköteleződés elől. Ez pontosan a lényegével ellentétes.

Összefoglalás

Talán a fentieket végigolvasva már érted, miért annyira bosszantó, amikor a poliamoria ideáját a puszta testiségre próbálja butítani valaki. Főleg, ha ezek után még mindenféle csélcsap, szexfüggő perverznek is állítja be azt, aki egyébként napról napra igyekszik magát és a kapcsolatait tudatosan fejleszteni, hogy minél jobban megfeleljen a saját és filozófiája elvárásainak.

“ÉRV: Olvass bibliát.”

Gyakori kérdés, hogy vajon megérett-e már a világ egy ennyire sok tudatosságot, őszinteséget, odafigyelést, munkát és időt igénylő kapcsolati forma tömeges elterjedésére. Azt gondolom, ezt amennyire nem is lehet, annyira nem is kell erőltetni. De fontos lenne, hogy minél többen tudjanak róla: a monogámia nem az egyetlen járható út, és aki hajlandó vállalni a poliamoriával járó rengeteg tanulást és fejlődést, különleges, új tájakra juthat.

A többszerelműség nem jobb vagy felsőbb rendű, mint a monogámia – de nem is rosszabb, vagy kevésbé elfogadható, mint az. Alternatíva. Aminek a létezése sok, erre nyitott ember számára felszabadító örömüzenet lehet.

Ha tetszett a cikk, érdekelnek a programjaink iratkozz fel az értesítéseinkre alább!

Tegyük tisztába: mi (és mi nem) a poliamoria?

Szerző: Ágoston László Olvasási idő: 7 min
Scroll to Top